Az őszi szünet előtti utolsó napok egyikén újra a Magyar Színházba vezetett utunk. Idén egy komoly darabot néztünk meg: a Valahol Európában című zenés előadást. A történet a második világháborúban magukra maradt, árva gyerekekről szól. A háború mindent elvett tőlük – az otthonukat, a családjukat, a gyermekkorukat. Bandába verődve, éhesen és fázva járják az utcákat, hogy valahogy túléljenek. Egy idős zenész romos kastélyában menedékre lelnek. Elbújni, vagy kiállni egymásért? A döntés mindannyiuk sorsát megpecsételheti. Az előadás egészén végig jelen van a barátság, bátorság, összetartás és a szeretet ereje, amelyek még a háború legsötétebb árnyékában is utat mutatnak.
Ez a színdarab vegyes érzelmeket váltott ki az osztály tagjaiból: volt, aki kicsit soknak tartotta a zenét és éneket. Mást meg éppen a zene, a dalok és a hangzás nyűgözött le. Sokak szerint nagyon érdekes volt a történet, és akadt olyan gyermek is, akinek az előadás végén még a könnye is kicsordult… (Fényes Erika, magyartanár)
